Nézzük, kedves olvasók, miként állítják elő gyógynövényeinket!
Egyeseket gyűjtik, másokat termesztik. Esetleg mindkettő:
Hatóanyagok, előállítása történhet: természetes (gyűjtés) és mesterséges (termesztéssel) növényrendszerekben
→ Természetes rendszer: (gyűjtés)
→ Energiaforrás a Nap
→ Elemei: (körforgásban vannak)
→ Primer producens szervezetek – fotoszintetizáló növények
→ Primer konzumensek – elsődleges fogyasztók – pl.: fagyöngy
→ Szekunder konzumensek – másodlagos fogyasztók – gombák, egyebek
→ Talaj mikroorganizmusok
→ „kvázi” egyensúlyi rendszer
→ A gyűjtés csak akkor jó, ha a rendszer folyamatosan, zavartalanul működik
→ Európai gyógynövény piacon: 90% gyűjtött
→ Magyarországon: 40-45% gyűjtött
→ Gyűjtött gyógynövények:
→ Sambucus nigra
→ Matricaria chamomilla – szikes területeken
→ Juniperus communis – Kiskunsági Nemzeti Park, Balatonfelvidék
→ Crataegus spp.
→ Prunus spinosa
→ Tilia spp.
→ Urtica dioica
→ Viscum album
→ Taraxacum officinale
→ Solidago spp.
→ Primula veris – már védett
→ Rosa canina
→ Equisetum arvense
→ Allium ursinum – Mecsek
→ Gyűjtést korlátozó okok:
→ Biológiai okok:
→ Mind több faj kerül védelem alá
→ Nő a természetvédelmi területek aránya
→ Nagy a természetes populációk kémiai diverzitása
→ Nem mindig tisztázható a drog származási helye
→ Gazdaságpolitikai okok:
→ A természetes populációk nagy része magántulajdonba került
→ Gyorsan emelkedik a munkaerő költsége
→ Nincs megfelelő jogi szabályozás
→ Védetté válás néhány jellemző oka:
→ Ökoszisztémák károsodása:
→ Pl.: Fumaria officinalis – vegyszeres gyomirtásra érzékeny
→ Pl.: Arnica montana – termőhely beszűkülése, Sopron környékére korlátozódott (alpin klíma)
→ Túlgyűjtés:
→ Pl.: Adonis vernalis
→ Eredeti ökoszisztémák megszűnése: pl.: mocsár lecsapolása – Acorus calamus
→ Helytelen környezetvédelmi intézkedések: kamilla – Hortobágy
→ Populációszám csökkenése:
→ Pl.: Sempervivum tectorum
→ Pl.: Pulsatilla grandiflorairis pumila
→ Agrár rendszer: (termesztés)
→ Nap energia hasznosítása itt nagyobb értéket ér el
→ Pl.: C4-es kukorica magasabb szinten hasznosítja az energiát
→ Elemei:
→ Primer producens szervezetek
→ Primer producens kompetitorok – gyomok
→ Konzumensek
→ Talaj mikroorganizmusok
→ Lekötött, vagy fosszílis energia
→ Termesztés:
→ Fajta használata
→ Talajművelés, műtrágyázás
→ Növényvédelem
→ Öntözés
→ Relatív kis területen termesztett gyógynövények:
→ Verbascum phlomoides
→ Malva sylvestris subsp. mauritiana
→ Althea officinalis
→ Calendula officinalis
→ Speciális technológiával termesztett gyógynövények:
→ Majoranna hortensis
→ Ocimum basilicum
→ Mentha piperita
→ Valeriana officinalis
→ Echinacea purpurea
→ Gabonatermesztési technológiával termesztett gyógynövények:
→ Silybum marianum
→ sinapsis alba
→ papaver somniferum
→ carum carvi
→ A természetes rendszer olcsó, nem kell plusz energia, de a gyűjtött mennyiség nem kiszámítható és kémiailag rendkívül differenciált
→ Agrár rendszer drágább, fajtát alkalmazunk, a produkció becsülhető, hátránya, hogy a növényvédelem miatt szermaradványok halmozódhatnak fel
→ Kvázi-természetes agrárrendszer:
→ Átmenetet képeznek a természetes és a mesterséges rendszerek között
→ Az előállításra kiválasztott növényfajt olyan, természetes előfordulási helyéhez hasonló termőhelyre telepítik, ahol viszonylag minimális emberi beavatkozás mellett folyamatosan termelnek
→ Minimális emberi beavatkozás:
→ Szaporítás
→ Állománydúsítás
→ Tervszerű kitermelés
→ Előnyei:
→ Mezőgazdasági termelésből kieső területek, vagy erdei vágások, irtások hasznosítása
→ A természetes szisztémákhoz képest egységesebb nyersanyagot ad
→ Hátránya:
→ A biomassza termelés volumene csak korlátok között, a minősége pedig alig szabályozható
→ Pl.: Indiában a kínafa (Cincona spp.) termesztése
→ Nálunk csak kísérleti formái léteznek, kevésbé elterjedt, pl.: Adonis vernalis – tavaszi hérics, Acorus calamus – kálmos
