Mindennemű gyógynövények

Nézzük, kedves olvasók, miként állítják elő gyógynövényeinket!

Egyeseket gyűjtik, másokat termesztik. Esetleg mindkettő: 

Hatóanyagok, előállítása történhet: természetes (gyűjtés) és mesterséges (termesztéssel) növényrendszerekben

→      Természetes rendszer: (gyűjtés)

→      Energiaforrás a Nap

→      Elemei: (körforgásban vannak)

→      Primer producens szervezetek – fotoszintetizáló növények

→      Primer konzumensek – elsődleges fogyasztók – pl.: fagyöngy

→      Szekunder konzumensek – másodlagos fogyasztók – gombák, egyebek

→      Talaj mikroorganizmusok

→      „kvázi” egyensúlyi rendszer

→      A gyűjtés csak akkor jó, ha a rendszer folyamatosan, zavartalanul működik

→      Európai gyógynövény piacon: 90% gyűjtött

→      Magyarországon: 40-45% gyűjtött

→      Gyűjtött gyógynövények:

→      Sambucus nigra

→      Matricaria chamomilla – szikes területeken

→      Juniperus communis – Kiskunsági Nemzeti Park, Balatonfelvidék

→      Crataegus spp.

→      Prunus spinosa

→      Tilia spp.

→      Urtica dioica

→      Viscum album

→      Taraxacum officinale

→      Solidago spp.

→      Primula veris – már védett

→      Rosa canina

→      Equisetum arvense

→      Allium ursinum – Mecsek

→      Gyűjtést korlátozó okok:

→      Biológiai okok:

→      Mind több faj kerül védelem alá

→      Nő a természetvédelmi területek aránya

→      Nagy a természetes populációk kémiai diverzitása

→      Nem mindig tisztázható a drog származási helye

→      Gazdaságpolitikai okok:

→      A természetes populációk nagy része magántulajdonba került

→      Gyorsan emelkedik a munkaerő költsége

→      Nincs megfelelő jogi szabályozás

→      Védetté válás néhány jellemző oka:

→      Ökoszisztémák károsodása:

→      Pl.: Fumaria officinalis – vegyszeres gyomirtásra érzékeny

→      Pl.: Arnica montana – termőhely beszűkülése, Sopron környékére korlátozódott (alpin klíma)

→      Túlgyűjtés:

→      Pl.: Adonis vernalis

→      Eredeti ökoszisztémák megszűnése: pl.: mocsár lecsapolása – Acorus calamus

→      Helytelen környezetvédelmi intézkedések: kamilla – Hortobágy

→      Populációszám csökkenése:

→      Pl.: Sempervivum tectorum

→      Pl.: Pulsatilla grandiflorairis pumila

→      Agrár rendszer: (termesztés)

→      Nap energia hasznosítása itt nagyobb értéket ér el

→      Pl.: C4-es kukorica magasabb szinten hasznosítja az energiát

→      Elemei:

→      Primer producens szervezetek

→      Primer producens kompetitorok – gyomok

→      Konzumensek

→      Talaj mikroorganizmusok

→      Lekötött, vagy fosszílis energia

→      Termesztés:

→      Fajta használata

→      Talajművelés, műtrágyázás

→      Növényvédelem

→      Öntözés

→      Relatív kis területen termesztett gyógynövények:

→      Verbascum phlomoides

→      Malva sylvestris subsp. mauritiana

→      Althea officinalis

→      Calendula officinalis

→      Speciális technológiával termesztett gyógynövények:

→      Majoranna hortensis

→      Ocimum basilicum

→      Mentha piperita

→      Valeriana officinalis

→      Echinacea purpurea

→      Gabonatermesztési technológiával termesztett gyógynövények:

→      Silybum marianum

→      sinapsis alba

→      papaver somniferum

→      carum carvi

→      A természetes rendszer olcsó, nem kell plusz energia, de a gyűjtött mennyiség nem kiszámítható és kémiailag rendkívül differenciált

→      Agrár rendszer drágább, fajtát alkalmazunk, a produkció becsülhető, hátránya, hogy a növényvédelem miatt szermaradványok halmozódhatnak fel

→      Kvázi-természetes agrárrendszer:

→      Átmenetet képeznek a természetes és a mesterséges rendszerek között

→      Az előállításra kiválasztott növényfajt olyan, természetes előfordulási helyéhez hasonló termőhelyre telepítik, ahol viszonylag minimális emberi beavatkozás mellett folyamatosan termelnek

→      Minimális emberi beavatkozás:

→      Szaporítás

→      Állománydúsítás

→      Tervszerű kitermelés

→      Előnyei:

→      Mezőgazdasági termelésből kieső területek, vagy erdei vágások, irtások hasznosítása

→      A természetes szisztémákhoz képest egységesebb nyersanyagot ad

→      Hátránya:

→      A biomassza termelés volumene csak korlátok között, a minősége pedig alig szabályozható

→      Pl.: Indiában a kínafa (Cincona spp.) termesztése

→      Nálunk csak kísérleti formái léteznek, kevésbé elterjedt, pl.: Adonis vernalis – tavaszi hérics, Acorus calamus – kálmos

Kedves kertbarátok! Vágjunk is a közepébe! :)

 Először is, mielőtt kitérnénk a részletekre, nézzük át tömören és táblázatosan, mik a fontos definíciók, valamint honnan és merre tart ez a tudomány, amit gyógynövénytannak nevezünk:

→      Gyógynövények:

→      Legtágabb értelemben gyógynövények azok a növények, amelyeket a hagyományok, vagy az irodalmi adatok alapján gyógyítás céljára felhasználtak, vagy felhasználnak.

→      Szűkebb, racionális értelmezés szerint csak azok a növényfajok tekinthetők gyógynövénynek, melyek felhasználását valamilyen hivatalos forrás engedélyezi (VII. Magyar gyógyszerkönyvben, a 203/2002 IX. 14 kormányrendelet mellékletében felsorolt fajok ill. azok drogjai, valamint az OGYI egyedi engedélyezésével forgalmazott fajok)

→      Gyógynövény fogalom értelmezése a világban:

→      Tradicionális gyógyászat – ez jellemző

→      Népgyógyászat – szájról-szájra terjed

→      Fitoterápia – gyógyszeripari alkalmazások – valódi gyógyászati forma

→      Új gyógymódok

→      Tradicionális gyógyászat: az a kezelési rendszer, amelynek gazdag elméleti alapjai vannak, évszázadok, évezredekkel ezelőtt keletkezett, és maradt fenn, és ma a hivatalos orvosi gyakorlatban intézményesen is alkalmaznak

→      Kína: akupunktúra – pszichés eredetű betegségek gyógyítása, Ginkgo biloba

→      Vietnam: kínai kultúrára épül, gekko, tobzoska – roboráló hatású

→      Laosz: kínai alapokra épül, buddhista szerzetesek foglalkoztak a növények gyűjtésével

→      Thaiföld: kínai alapokra épül, gyógynövények, masszázs

→      Japán: a Kínai kultúrát vette át, gyógynövényekből gyógyszerkészítés

→      India: ajurvéda – eredeti hindu gyógyászat, unani – muszlim eredetű gyógyászat

→      Egyiptom: európai gyógyászat bölcsője, illóolajos növények – múmiák tartósítása

→      Izrael: Biblia tele van gyógynövény példákkal, mirha, tömjén,

→      Amerika: eltűnt a tradicionális gyógyászat, európai eredetű gyógynövényeket termesztenek

→      Népgyógyászat:

→      Népi ismeretek és a tradicionális gyógyászat nem ugyanaz

→      A népgyógyászat adott népcsoporthoz kötődik, szájról-szájra terjed, nemzedékről-nemzedékre száll, nehezen változik, más kultúra nehezen fogadja be

→      Növényi részekből előállított háziszereket alkalmaznak

→      Pl.: Sempervivum tectorum – fülgyulladásra jó

→      Pl.: Tanacetum vulgare – állatgyógyászatban féregirtó

→      Folyamatos az átmenet a népi gyógyászat és hivatalos gyógyászat között

→      A hivatalos gyógyászat átveszi a népi gyógynövényeket

→      Európai gyógyászat kialakulása:

→      Kína:                                                             i. e 3000-1000

→      Egyiptom:                                                      i. e 2500-100

→      Ebers papyrus      

→      Görögország:                                                             i. e 500-100

→      Hippocrates – father of medicine

→      Theophratus – father of botany

→      Dioscorides – father of materia medicina

→      Róma:                                                                        i. e 100- i. sz 200

→      Galenus

→      Arábia:                                                                       i. sz 700-1400

→      Avicenna

→      Európa:                                                          i. sz 1300-1600

→      Paracelsus – alkimista, „minden anyag méreg csak a dózistól fűgg”

→      Babonás elemek is bekerültek a gyógyításba, fűszerek használata, illóolajos anyagok antibakteriális hatásúak

→      Gyógynövények felhasználásának főbb területei:

→      Kisebb jelentőségű területek:

→      Balneológia

→      Ásvány-terápia

→      Homeopátia

→      Aromaterápia

→      Fitoterápia

→      Népi gyógyászat

→      Galenusi termékek

→      Fitomedicinák

→      Izolált hatóanyagok

→      Modern gyógyszeripar

→      Vegyipari ágazatok

→      Gyógy-élelmiszerek, élelmiszer-kiegészítők

1)      Homeopátia:

→      Kitalált gyógyászat

→      Alapelv: hasonló hasonlóval gyógyítható

→      Tünetet kiváltó szerrel gyógyít

→      Alapanyagai:

→      Kémiai elemek, vegyületek

→      Növényi alkotórészek

→      Emberi, állati anyagcseretermékek

→      Mikroorganizmusok, vírusok            

→      Erősen felhígítják az alapanyagot, ami mérgező lehet

→      Kínafa kérgének pora nagy dózisban egészséges embernél hőemelkedést válthat ki, ezért csökkentett adagban lázas betegek kezelésére használják

→      Kávéfa magja nagy dózisban egészséges embernél izgalmi állapotot vált ki, alvászavart okoz, kis adagban álmatlanságot kezelnek vele

→      Dohány levelei, füstje szédülést, rossz közérzetet okoz, a homeopátiában szédülés kezelésére használják

2)      Aromaterápia:

→      Gyógy- és illóolajos növényfajok felhasználásán alapuló gyógyeljárások

→      Az ókori népek óta ismerjük

→      Aromás növényekkel és esszenciákkal folytatott természetes gyógymód

→      Az anyagok farmakológiai hatása, pl.: Antibakteriális, tudományosan bizonyított

→      Tradicionálisan használják az aromaterápiát: India, Kína, Japán

→      Európán belül: Angliában és Franciaországban

→      Irányzatai:

→      Csak légúton, vagy szájon keresztül való bejutás

→      Bőrön keresztül is bejuttathatóak az aromás anyagok kenőcsök formájában

→      Hatásterületek:

→      Antibakteriális tulajdonság

→      Illóolajok alkalmasak szerves anyagok tartósítására – Egyiptom

→      Kórokozó baktériumok ellen – borsfű (Satureja hortensis) illóolaja

→      Légzőkészülékre hatás

→      Több illóolaj a tüdőn keresztül választódik ki

→      Könnyítik a kóros váladék kiürülését a hörgőkből, légcsőböl

→      Törpefenyő illóolaja – Aetheroleum pini pumilionis

→      Ánizs illóolaja – Aetheroleum anisi

→      Kakukkfű illóolaja – Aetheroleum thymi

→      Kenőcsként a mellkas bőrén át is bejuttatható

→      Szélhajtó hatás – görcsoldó tulajdonság

→      Aetheroleum carvi – konyhakömény

→      Aetheroleum anisi

→      Chamomillae inflorescentia

→      Gyomorerősítő hatás – étvágyjavító

→      Foeniculi fructus – édeskömény

→      Absinthii herba – édeskömény

→      Májműködésre hatás

→      Aetheroleum menthae piperitae – borsos menta leveleinek illóolaja

→      Vízhajtó hatás

→      Aetheroleum juniperi – boróka tobozbogyóinak illóolaja

→      Aetheroleum anisi

→      Külsőleges használat

→      Bőrben helyi vérbőséget idéznek elő

→      Csökkennek a reumás-, izom-, és izületi fájdalmak

→      Sinapis nigrae semen – fekete mustár magja (erős hatású, sokáig nem lehet a bőrön)

→      Aetheroleum rosmarini

→      Adagolás nehéz: nem szabályozható mennyi jut be a szervezetbe

→      Dózis-biológiai hatás összefüggése nyilvánvaló, de az aromaanyagok pontos dozírozása nehéz, ezért nem fogadják el hivatalos gyógyászatnak

→      Toxicitás felléphet

3)      Fitoterápia:

→      Fitoterápia: magába foglalja a tradicionális, a népi felhasználás elemeit és a gyógynövények korszerű alkalmazási formáit

→      Fitomedicinák: gyógytermékek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek

→      A fitomedicinákra (növényi eredetű gyógyszerek) érvényes kell legyen:

→      Biológiai aktivitásuk farmakológiai, klinikai módszerekkel igazolható kell hogy legyen

→      Összefüggés álljon fenn a dózis és biológiai aktivitás között

→      A kezelés hatékonysága az orvosi gyakorlatban nyomon követhető legyen, fitofarmakon alkalmazása

→      Engedélyező hatóság: OGYI (Országos Gyógyszerészeti Intézet)

→      Kategóriák:

→      IA:

→      Alapanyag összetétele ismert és meghatározható

→      Ártalmatlanság garantálható

→      Előállítás higiéniás körülményei igazolhatóak

→      Hatás irodalmi adatokkal alátámasztott

→      IB:

→      Megfelel az IA követelményeinek

→      Tradicionális tapasztalatok alapján egy-egy jól meghatározható terápiás irányban igazoltan hatékony

→      II:

→      Megfelel IA követelményeinek

→      Hatékonyság farmakológiai vizsgálatokkal igazolt

→      III:

→      Megfelel IA követelményeinek

→      Hatékonyság klinikai vizsgálatokban igazolt, ha farmakológiai vizsgálatokkal az ártalmatlanság igazolt

→      Hatékonyság:

→      A bizonyítás korában tapasztalati megismerésre, újabban autentikus irodalmi forrásokra, farmakológiai vizsgálatokra épül

→      A farmakológiai vizsgálatok jellemző értékszáma az EDS érték, ami kifejezi, hogy mekkora az a testkilogrammra számított érték, amely a kísérleti állatok 50 %-a esetében a várt hatást biztosítja

→      Biztonság: nem lehetnek toxikusak, korlátozott mértékben rendelkezhetnek mellékhatásokkal

→      Minőség: ezt többek között a termelési és gyártási feltételek minőségbiztosításával, eltarthatóság- és egyéb kiegészítő vizsgálatokkal lehet elérni

4)   Modern gyógyszeripar:

→      Fontos szerepet játszottak a természetes növényi eredetű anyagok (morfin, anyarozs alkaloidok, digitálisz glikozidok)

→      Szintetikus anyagok előretörése, természetes anyagok helyettesítése, vagy azok szintézissel való előállítása volt jellemző

→      80-as években: gyógytermékek és fitokozmetikumok előállítása

→      Természetes alapanyagon nyugvó termelés:

→      Gyógynövény hatóanyagok feldolgozása gyógyszerré (szívglikozidok)

→      Gyógynövényekből izolált molekulák félszintetikus átalakítása (növényi szteroidok)

→      Modellvegyületek izolállása

→      Gyógytermékek előállítása (Peponen…)

→      Fito- és gyógykozmetikumok előállítása

→      Növényi eredetű peszticidek előállítása

5)   Vegyipari ágazatok – kozmetika, illatszer, vegyipar:

→      Főleg az illóolajokat hasznosítja

6)   Élelmiszeripari felhasználás – konzerv-, hús-, édes-, fűszeripar:

→      Élelmiszeripar a gyógy- és illóolajos növények felhasználásával kombinált gyógy-élelmiszereket állít elő

→      Természetes eredetű aromaanyagok és színezékek felhasználása

→      Üdítőital-gyártás és boripar nagy drogfelhasználó

→      Táplálkozást kiegészítő készítmények alapanyagai

→      Drog: ha a gyógynövényt, mint nyersanyagot használják a gyógyászatban, drognak nevezik.

→      Általában száraz állapotban kerülnek a kereskedelembe

→      Valamennyi gyógyszerre vonatkozik a drog kifejezés, félreértés elkerülése végett növényi drognak nevezik.

→      A növényi drog:

→      A gyógynövénynek a Gyógyszerkönyvben és a Magyar Szabványban leírt része, vagy annak meghatározott eljárással készített terméke.

→      A felhasznált gyógynövény legtöbb hatóanyagot tartalmazó része, szárítással tartósítanak, esetleg hámoznak, aprítanak

→      Növényi nyersanyagból előállított termék: illóolaj, zsíros-olaj, gyanta, balzsam

→      Növényi nyersanyagból átalakítással nyert anyag: orvosi szén, kátrány

→      Primer feldolgozás eredménye a drog

→      A drog neve: növény latin nevének birtokos esete + növény használt szervének elfogadott tudományos neve alanyesetben, pl.: Sambuci flos, Frangulae cortex …

Eben a blogban a hazai dísznövényekről olvashat a nagyérdmű. 

Mindenféle információt igyekszem itt átadni, amit magam is elsajátítottam.