2013.03.10.
12:25

Írta: Varga Anita

A gyógynövények termesztésbe vonása során megoldandó feladatok és optimalizálandó tényezők példákkal:

 

→      A termesztésbe vonás hosszú távú feladat, közben számos részfeladatot kell megoldani:

→      A biológiai alapanyag kiválogatása:

→      A vadon termő populációk heterogének (morfológia, beltartalom),

→      Optimális genotípus kiválasztása

→      Nemesítési célok: hatóanyag, szervi arányok, tolerancia

 

→      Az ökológiai feltételrendszer optimalizálása:

→      A megfelelő genetikai háttér csak a környezeti tényezők és az agrotechnika optimalizálásán keresztül érvényesíthető

→      A széles ökológiai tűrőképességű fajok könnyebben fognak alkalmazkodni

→      Az ökológiai tényezők közül alapvetően fontos az optimális talajviszonyok kiválasztása:

→      PH, kötöttség, mész- és humusztartalom, termőréteg vastagsága

→      A faj vízigényének megismerése: meghatározza a növény hozamát, hatóanyag-tartalmát, élettartamát, magvak beérését

→      A hőmérséklet: vegetációs idő hőösszege

→      A fény: inkább csak az árnyékkedvelő, ill. rövidnappalos növények esetében jelent problémát

 

→      Az agrotechnika (termesztéstechnológia) lépéseinek kidolgozása:

→      Szaporítás megoldása: melyik a növény technológiai szempontból legmegfelelőbb szaporító szerve, az hogyan nyerhető és mikor szaporítható

→      Növényvédelmi és gyomirtási technológia kidolgozása: az eredeti ökoszisztémák egyensúlyi helyzetéből kiszakított populációkban gyakran korábban ismeretlen kórokozók, kártevők lépnek fel

→      Optimális tápanyagellátás és vízutánpótlás biztosítása

→      Betakarítás optimalizálása: a szárazanyag- és hatóanyag felhalmozódás maximumához igazított optimális fejlődési fázis kiválasztása

→      Elsődleges feldolgozás: szárítás, tisztítás, aprítás… hasonlóan, mint a vadon termő begyűjtött gyógynövények esetében, csak nagyobb mennyiségekkel kell számolni

 

→      A közeljövőben várhatóan termesztésbe kerülő gyógynövények:

→      Adonis vernalis

→      Drosera rotundifolia – kereklevelű harmatfű

→      Crataegus

→      Iris

→      Petasites

→      Pulmonaria

→      Salix

→      Tussilago

komment

Címkék: termesztés gyógynövények

2013.03.03.
12:19

Írta: Varga Anita

A gyógynövények termesztésbe vonásának motiváló tényezői, és jelentősége

 

→      A gyógynövényfajok mezőgazdasági termelésbe vételét többféle tényező motiválhatja:

→      Egyes fajok fokozottabb felhasználása indulhat meg (újabb tudományos eredmények, új terápiás felhasználás), ez a drog iránti mennyiségi igény megnövekedésével jár, pl. orbáncfű, aranyvessző, anyarozs

→      A standard minőség fontosabbá válik, állandó minőséget csak ismert és állandó hatóanyag-összetételű növényi nyersanyaggal lehet biztosítani, pl. cickafark, mezei zsurló

→      A minőséget erősen ronthatják a drogokban felhalmozódó peszticid-, vagy nehézfém szennyeződések, ez csak dokumentált termesztési viszonyok mellett minimalizálható, pl. fecskefű, csalán

→      Motiváció lehet még bizonyos fajok megritkulása, védetté válása, pl. árnika, orvosi veronika

→      A termesztésből elégítjük ki az importból beszerezhető drogi iránti igényeket

→      Honosítás más égövről: pl.: Echinacea (USA), Silybum marianum (mediterráneum)

→      A szakmailag felkészült, rendszeres gyűjtők száma csökken, a terület redukálódik (magántulajdon)

→      Főleg nyugat-Európában motiváló tényező, hogy a klasszikus növényi kultúrák (gabona, takarmánynövények) piaca túltelített

 

→      Termesztésbe vonás:

→      Populáció kiválasztása

→      Kémiai, élettani, genetikai vizsgálatok

→      Termesztési modell – produktivitás vizsgálatok

→      Kb. 8-10 évig tart

komment

Címkék: kert termesztés gyógynövények

2013.02.21.
12:16

Írta: Varga Anita

A drog minősítésének célja, módszerei, előiratai

 

→      Drogok minősége:

→      Mindenkor hatályos gyógyszerkönyv ill. országos gyógynövényvizsgálati szabványok alapján

→      Ami nincs benne azt szabvány szerint minősítik

→      Fentiekben nem szereplő drogok és illóolajok minősítése a német, európai, amerikai és más gyógyszerkönyvek előírásai alapján vagy az általános gyógyszerkönyvi előírások figyelembevételével történhet

 

→      A drog minősítésének célja:

—    Egészségvédelem

—    Visszaélések megakadályozása

—    Érdekvédelem (fogyasztói, termelői, kereskedelmi)

 

→      Minősítés fogalma: megfelel-e a drog az előírásoknak

 

→      Előíratok:

→      Gyógyszerkönyvek alapján (PhHg VII. Pharmacopoea Hungarica VII. hetedik magyar gyógyszerkönyv)

→      Magyar szabványok (MSZ)

→      Amelyek nem szerepelnek a VII. magyar gyógyszerkönyveben

→      Drog, fűszer, illóolajok, egyéb

→      Minősítő szervezet:

→      Gyógynövény Kutató Intézethez kell bevinni a mintát

→      Szabvány szerint mintát vesznek és beviszik a kutatóintézethez

→      Gyógynövény Kutató Intézet Rt, a legtöbb információval rendelkezik

 

→      Drogok vizsgálati módszerei:

→      Származás vizsgálat

→      Azonosság vizsgálat

→      Makroszkópikus úton, szárított drogból történik a minősítés

→      Mikroszkópikus úton, szárított, porított drog vizsgálata

→      Kémiai reakció, pl. keményítő meghatározás

→      Tisztaságvizsgálat

→      Organoleptikus (szemrevételezés, megízlelés)

→      Szárítási veszteség

→      Hamu- és homoktartalom

→      Peszticid maradék

→      Mikrobiológiai tisztaság

→      Nehézfém szennyezés (0,01-2,0 mg / kg közötti határérték)

→      Hatóanyag-tartalmi vizsgálat

→      Kivonattartalom (alkoholba, vízbe áztatják)

→      Duzzadási érték

→      Keserűanyag tartalom

→      Cserzőanyag tartalom

→      Hemolitikus index

→      Alkaloid tartalom

→      Illóolaj tartalom

→      Összflavonoid tartalom

→      Toxikus szennyeződések: alkaloidok, toxikus illóolajkomponensek

komment

Címkék: drog gyógynövények hatóanyag

2013.02.19.
12:12

Írta: Varga Anita

A minőségtanúsítás célja, és a minőségbiztosítás helyzete a gyógynövényágazatban:

 

→      Minőség: (ISO = International Organisation for Standardisation – Nemzetközi Szabványosítási Szervezet) termék, vagy szolgáltatás azon tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy a vele szemben támasztott igényeket kielégítse

→      Minőségbiztosítás: a termelési, termék-előállítási folyamatok megfelelőségére és minőség előállító képességére összpontosít, azokat nyomon követi (ISO-szabványok szerinti minőségbiztosítási rendszer)

→      Növényt milyen termőterületre helyezzük

→      Fajta választása, dokumentálása

→      Termesztési hely jellemzése

→      Agrotechnikai eljárások

→      Primer feldolgozás, drog

→      Tárolás

→      Üzemi feldolgozás

→      Alapkövetelményei:

→      Előre megtervezve, írásos utasítások alapján kell dolgozni

→      Ellenőrzéseket kell végezni a termelés előtt, alatt, után

→      Mindent folyamatosan visszakereshetően dokumentálni kell

→      Megfelelőség: a minőség hitelt érdemlő módon, vizsgálattal alátámasztott igazolása

→      Minőségtanúsítás: a minőségbiztosítás eredményeként létrejött minőséget a minőségtanúsítással igazolják

→      A minőségbiztosítás egyes lépései és a termék minőségtanúsítása minőségvizsgálatokon nyugszik

→      Minősítés:

→      Valamihez való hasonlítás – szabványhoz (GAP: good agricultural practice, GCP: good collection practice)

→      Minőségbiztosítás részét képviseli, annak egy-egy lépése

→      Gyógynövénykutató Intézet végzi

→      Terméktanusítás: adminisztratív, nem végez vizsgálatot csak a dokumentációt értékeli

 

→      Minőségbiztosítás a drogelőállításban: (ISO-szabványok szerint)

→      Gyűjtéssel, termesztéssel, feldolgozással foglalkozó üzemekben, a nyersanyagtól a késztermékig termékspecifikusan ki kell alakítani az üzemi előírások rendszerét

→      Az előírások betartása a garancia arra, hogy a termék a fogyasztó igényeinek megfelel

→      A rendszer működtetésének alapdokumentuma: minőségügyi kézikönyv – a gyártófolyamatok részletes, műveletegységekre bontott elemzése

→      Gyógy- és illóolajos növények termelésében alkalmazható minőségbiztosítási rendszer a GAP

 

→      A gyógynövénytermesztés minőségbiztosításának elemei:

→      Termesztéstechnológiai lépések, eszközök, módszerek

→      Dokumentáció: folyamatok adatszerű rögzítése a Minőségügyi kézikönyvben

→      Elvárások ellenőrzése, hibák kijavítása, független szervek által végzett ellenőrzések

 

→      Gyógy- és illóolajos növények és termékeik előállításának ellenőrzési pontjai gyűjtés és termesztés során:

 

 

Természetes társulás

 

Agrárrendszer

Botanikai

Taxon

 

Faj, fajta, produkció

Ökológiai

Gyűjtési hely

 

Termesztés helye

Termesztési

 

 

Agrotechnika

Drogminősítés 1

(friss drog)

 

Primer feldolgozás

 

Drogminősítés 2

(kész drog)

 

 

 

Drogminősítés 3

(tárolás)

 

Tárolás

 

Termékminősítés

 

Üzemi feldolgozás

 

 

 


komment

Címkék: gyógynövények minőségbiztosítás

2013.02.13.
12:08

Írta: Varga Anita

A vadon termő gyógynövények jelentősége, a felvásárlás rendszere, drogelőállító körzetek Magyarországon:

 

→      A vadon termő gyógynövények jelentősége:

→      Az európai növénypiacon megjelenő gyógy- és illóolajos növényekből előállított és forgalmazott drog kb. 90%-a gyűjtésből, főleg a fejlődő országokból származik

→      Magyarországon előállított drogtömeg több mint 50%-a természetes élőhelyekről gyűjtött, ezzel Európában a köztes helyet foglaljuk el

→      A nyugati országokban a vadon termő állományok hasznosítása alig fordul elő

→      A keleti és déli országokban szinte a termelés egészét ez teszi ki

→      Okok: tulajdonviszonyok, tradíció, élőmunkaigény, és csak néhány ország rendelkezik hazánkhoz hasonló széles fajspektrummal

→      Legtöbb országban bizonyos termékek túlsúlyba kerülnek:

→      Spanyolország legfőbb exportcikke: kakukkfű – Thymus sp.

→      Görögország legfőbb exportcikke: zsálya – Salvia sp.

→      Törökország és Olaszország esetében: szurokfűfajok – Origanum sp.

→      Albánia fő exportcikke: orvosi zsálya – Salvia officinalis

→      A legfontosabb, gyűjtésből származó, Magyarország által a legnagyobb mennyiségben exportált drogok:

→      Gyógybogyók – Juniperi galbulus, Crataegi fructus, Cynosbati pseudofructus

→      Bodzavirág – Sambuci flos

→      Kamillavirág – Chamomillae anthodium

→      Zsurlófű – Equiseti herba

→      Csalánlevél – Urticae folium

→      Hársfavirág – Tiliae flos

→      Gyermekláncfű – Taraxaci herba et radix

→      Fecskefű – Chelidonii herba

→      Cickafark – Achilleae herba

→      Hazánkban kiterjedt areával rendelkező fajoknak van döntő szerepük a kivitelben

→      A vadon termő növényfajok a hazai drogforgalomban is fontos szerepet töltenek be

→      A legfontosabb, gyűjtésből származó drogok a hazai piacon:

→      Kamillavirág

→      Hársfavirág

→      Csalánlevél

→      Csipkebogyó

→      Zsurlófű

→      Cickafarkfű

→      Aranyvesszőfű

→      Orbáncfű

→      Bodzabogyó

→      Bodzavirág

→      Fagyöngy

→      Gyermekláncfűgyökér

→      Bojtorjángyökér

 


→      A vadon termő gyógynövények gyűjtésének, felvásárlásának rendszere:

→      II. világháborúig: Hangya Szövetkezet keretében folyt a vadon termő gyógynövények gyűjtése, felvásárlása, exportorientált módon

→      Később 3 fő terület különült el:

→      Gyűjtők

→      Felvásárlók

→      Gyógynövény-nagykereskedők, vagy exportőrök

→      ’70-es években néhány nagyvállalat (pl. Herbária) végezte a felvásárlói, nagykereskedelmi, és exporttevékenységet

→      ’90-es években változások történtek

→      Ma a felvásárló nem alkalmazott egy nagyvállalatnál, hanem egyéni, vagy társas vállalkozásban dolgozik, és adja tovább az árut

→      Magyarországon a vadon termő gyógynövények gyűjtése hatósági engedély nélkül folytatható

→      A gyógynövények felvásárlása azonban engedélyhez kötött

→      A felvásárlói engedély tulajdonosa jogosult:

→      A gyógynövények, drogok, illóolajok és zsíros olajok felvásárlására

→      A drog előállításához, elsődleges feldolgozásához, tartósításához, és csomagolásához szükséges műveletek elvégzésére

→      Ez a vállalkozási forma engedélyezése az Önkormányzat feladata, ehhez szükség van:

→      Szakirányú képesítéshez (gyógynövény szakirányú, ill. gyógyszerész végzetség)

→      Telephelyhez

→      Felvásárlói engedélyhez

→      A felvásárló feladata:

→      Biztosítani a gyűjtők szervezett, irányított működését

→      Árut a gyűjtés helyén frissen, vagy szárítva veszi át, előzetes minősítést is végez

→      Meggyőződik a fajtaazonosságról, az áru ép és egészséges voltáról, idegenanyag tartalmáról, színéről

→      Az elsődleges feldolgozásról megegyezés szerint vagy a gyűjtő, vagy a felvásárló gondoskodik: begyűjtött növényi részek tisztítása, szárítása

→      Ha a felvásárló nagykereskedői tevékenységet is végez, feladata: a minőségi bizonyítványok beszerzése

 

→      Történelmileg kialakult hazai termelési körzetek:

→      1. Nagyalföld és Tiszántúl (csapadék: 500-550 mm / év, napsütéses órák száma: 2000-2100)

→      Matricaria recutita – orvosi kamilla gyűjtésének, feldolgozásának és értékesítésének kialakulása, drogja hungaricumnak tekinthető a világpiacon (Chamomillae flos)

→      Juniperus communis – boróka

→      Achillea collina – cickafark

→      Gypsophila paniculata – fátyolvirág

→      Crataegus spp. – galagonyafajok

→      Rosa canina – vadrózsa

→      Feldolgozó üzemek: Balmazújváros, Füzesabony, Békéscsaba, Medgyesegyháza

→      2. Északi Közép-hegység (csapadék 600-800 mm / év)

→      Rosa canina – csipkebogyója

→      Sambucus nigra – fekete bodza

→      Prunus spinosa – kökény

→      Crataegus sp. – galagonya

→      Hypericum perforatum – orbáncfű

→      Feldolgozó üzemek: Balassagyarmat, Pásztó, Erdőkertes

→      3. Balaton-felvidék (csapadék 600-800 mm / év, napsütéses órák 2000-2050 – mezoklíma)

→      Lavandula angustifolia, Lavandula intermedia – francia és angol levendula

→      Tihany félsziget meleg fekvésű lejtőin – mediterrán jellegű klíma – tihanyi őslevendulás még ma is díszlik

→      4. Dél-Magyarország – Délalföld (legmelegebb terület, napsütéses órák 2100-2150, csapadék 550-700 mm / év)

→      Baja – Kalocsa körzetében alakult ki

→      Paprika (Capsicum annuum) jellemző termesztő területe

→      Majorana hortensis – majoránna

→      Ocimum basilicum – bazsalikom termőtája, melegigényes fajok

→      Thymus spp. – kakukkfű

→      5. Bakony és környéke (csapadék 600-800 mm / év, napsütéses órák 2000-2050)

→      Zirc, Nagyvázsony, vonala

→      Claviceps purpurea – anyarozs termesztési körzete

→      Gazdanövény, a Secale cereale – közönséges rozs termesztő körzete

→      6a. „tavaszi” mák országosan kiterjedt régiója (csapadék 650-700 mm, napsütéses órák 2000-2150, nagy a hőingás)

→      Papaver somniferum – mák termesztése főleg a Nagyalföldön, és az ország erre alkalmas területein folyik (tavasszal vetik)

→      6b. „őszi” mák nyugat-dunántúli termőtája (csapadék 700-800 mm, napsütéses órák 1900-1950)

→      Termesztésük a nyugati országrészekre lokalizálódik, ahol kisebb a téli kifagyás veszélye

→      Ősszel vetik

→      7. Az ország egész területén potenciálisan termeszthető fajok (csapadék 600-800 mm, napsütéses órák 1900-2150)

→      Több olyan gyógynövényfaj van, amelyek termesztése az ország egész területén eredményes

→      Apiaceae család tagjai:

→      Foeniculum vulgare – édeskömény

→      Carum carvi – konyhakömény

→      Anethum graveolens – kerti kapor

→      Coriandrum sativum – koriander

→      Pimpinella anisum – ánizs

→      Mustár:

→      Sinapsis alba – fehér mustár

→      Brassica nigra – fekete mustár

→      Brassica juncea var. lutea – keleti mustár

→      Máriatövis – Silybum marianum

→      Héjnélküli tök – Cucurbita pepo subsp. pepo convar. styriaca

komment

Címkék: drog gyógynövények vadon termő

2013.02.10.
12:02

Írta: Varga Anita

A szakszerű gyógynövénygyűjtés követelményei és szempontjai példákkal:

Miként kell begyűjteni a gyógynövényeket? Akár saját kertünkben termesztjük őket, akár a természetben gyűjtjük, ezeket muszály betartanunk!

→      Drogelőállítási rendszer:

→      ’90-ig: gyűjtő – felvásárló (alkalmazott) – nagykereskedő – kiskereskedő

→      ’90-től: gyűjtő – felvásárló (vállalkozó) – nagykereskedők (nagyobb szabadság, kisebb biztonság) – kiskereskedő (felvásárló és nagykereskedő egy is lehet)

→      GCP (good collection practice): minőségbiztosítási eljárás a gyógynövénygyűjtés során, próbálják megkövetelni a dokumentációt

→      Főbb szempontok:

→      Gyűjtők: megfelelő ismeretekkel rendelkezzen, továbbképzés, személyi higiénia

→      Gyűjtés: optimális időpontban, megfelelő technikával, környezet károsítása nélkül, szervezett formában történjen, a gyűjtés körülményeinek dokumentálásával

→      Szárítás, elsődleges feldolgozás: higiénikus körülmények, tételek dokumentálása

 

→      Szakszerű gyűjtés feltételei:

→      Biztos morfológiai ismeretek:

→      Botanikai jellemzők ismerete, gyűjtendő fajok azonosítása, és elkülönítése más hasonló, egyazon családba tartozó fajoktól

→      Bizonyos fajok, melyek egy rokonsági körbe tartoznak, növényi részeik egy drognéven egybegyűjthetőek, azonos értéket képviselnek:

→      Tiliae flos néven egybegyűjthető: Tilia platyphyllos, T. cordata, de el kell különíteni a T. argentea virágzatától (csillagszőrök allergének rajta)

→      Crataegi summitas drognéven egybegyűjthető: Crataegus monogyna és C. laevigata virágzó ágvégei

→      Achilleae flos néven egybegyűjthető: Achillea collina, A. pannonica, A. asplenifolia

→      El kell különíteni:

→      Hypericum perforatumot a hozzá hasonló H. maculatum, H. hirsutum, H. elegans-tól, ezek hatóanyagszintje alacsonyabb és ronthatják a drogminőséget, de védett fajok is vannak köztük

→      Összetéveszthető fajok:

→      Az Equisetum arvense gyűjthető, de a mérgező palusztrin alkaloidot tartalmazó Equisetum palustre nem kerülhet közé

→      Sambucus nigrát (értékes virág és termésdrog) el kell különíteni a Sambucus ebulustól

→      Erős hatású és mérgező fajok ismerete:

→      Pl.: Atropa belladonna, Hyoscyamus niger

→      A többi gyűjtött növénytől elkülönítve kell kezelni, védőkesztyűben szedni

 

→      Veszélyeztetett és védett, fokozottan védett fajok ismerete:

→      Fokozott figyelmet kell fordítani a védett növények megóvására

 

→      Gyűjtendő növényi rész ismerete:

→      Ismerni kell, hogy az adott faj mely része és milyen állapotban szolgáltatja a drogot, ezt a gyógyszerkönyv és a vonatkozó drogszabványok írják le

→      Herbadrogok: (szárított virágzó hajtás)

→      Szár gyakorlatilag hatóanyagmentes

→      Lényeges a szár hossza: pl.: Hyperici herba (orbáncfű) max. 40 cm-es szára lehet

→      Vastag fásodott részek aránya: Marrubii herba (pemetefű) max 5 mm vastag szárrész lehet

→      Virágdrogok:

→      Kocsányrész hossza: hosszú kocsány rontja a virágdrog minőségét, Chamomillae flos

→      Gyökérdrog:

→      A kapcsolódó szárrészek aránya: pl.: Ononidis radix (tövises iglice) a szárrész max 3% lehet

→      Termésdrog:

→      Megfelelő érettségre utaló termésszín: Cynosbati pseudofructus (csipkebogyó) kizárják a drogból a túl világos és a fekete álterméseket, a Juniperi fructus (borókabogyó) csak a hamvas sötétkék szín az elfogadott


→      Megfelelő gyűjtési időpont ismerete:

→      Általában nem a biológiai, vagy teljes érettség állapotában, hanem a technológiai érettség fázisában gyűjtik, ami a hatóanyag-tartalom maximumával esik egybe

→      Általában a napos, száraz időjárás, harmatmentes napszakok az ideálisak

→      Függ a drogtípustól is:

→      Radix, rhizoma (gyökér, rizóma): nyugalmi időszakban gyűjthető

→      Cortex (kérgek): a nedvkeringés megindulása után

→      Gemma (rügyek): a lombfakadás előtt

→      Folium (levelek): teljesen kifejlett állapotban, amikor a levélnyél pattanva törik

→      Flos (virágok): általában kinyílva, szárazon, csészével, vagy a nélkül

→      Herba (leveles, virágos hajtások): a rajtuk levő virágok nyílása kezdetén gyűjtik

→      Pl.: fehérmályva (orvosi ziliz) szárleveleit – Althaeae folium virágzáskor gyűjtik

→      Pl.: hársfavirágot, kamillát, aranyvesszőfüvet a virágnyílás kezdetén gyűjtik

→      Pl.: orbáncfüvet, cickafarkfüvet teljes virágzásban szedik

→      Jellemző sorrend Magyarországon:

→      Fagyöngy – tél végén

→      Nyárfarügy – lombfakadás előtt

→      Kökényvirág – lombfakadás előtt

→      Kamillavirág

→      Bodzavirág

→      Hársfavirág

→      Levelek

→      Herbák

→      Csipkebogyó

 

→      Élőhelyismeret:

→      A termőhelyi ismeretek segítenek az elkülönítendő rokon fajok felismerésében

→      Pl.: könnyen összetéveszthető a Tussilago farfara – martilapu (pionír, árokparti életközösségekben él) és a Petasites hybridus – acsalapu (erdei, patakparti magaskórós társulásokban fordul elő)

→      Élőhely szennyezettségének figyelembevétele:

→      Útmenti sávok elkerülendők, por és nehézfém-szennyeződés miatt

→      Ruderális helyeken hajlamosak a nehézfémek felhalmozására (csalán, orbáncfű, fecskefű)

→      Mezőgazdasági területek mellett peszticid-elsodródás veszély lép fel, tartalmazhatnak növényvédőszer maradékot

→      A gyűjtőhely nem lehet része természetvédelmi területnek, tájvédelmi körzetnek, nemzeti parknak, itt csak külön engedéllyel lehet gyógynövénygyűjtés (pl.: Kiskunsági Nemzeti Park területén levő boróka állomány)

 

→      Megfelelő gyűjtési mód ismerete:

→      A termőhely életközösségeinek ökológiai egyensúlyát ne bontsuk meg

→      Gyűjtésnél ne okozzuk a növény pusztulását (pl.: hársfák csonkítása, gyökeresen kiszedett kisezerjófű…)

→      Megfelelő eszközök használata: metszőolló, kés, kesztyű, kamillafésű, áfonyafésű…)

→      Sérülésre érzékeny virágok, lédús termések megfelelő szedése és tárolása

 


komment

Címkék: természet gyűjtés kert gyógynövények

2013.02.06.
11:50

Írta: Varga Anita

A hazai vegetációtípusok jellemzői, a gyógynövények gyűjtése szempontjából, példákkal:

Néuük hát! Ez egy kicsit rövidebb bejegyzés lesz, de minden kertésznek hasznos. Ezt garantálom! 

→      A társulás típusát meghatározza:

→      Makroklíma: zonális társulások

→      Mikroklíma: extrazonális társulások

→      Edafikus tényezők

→      Vízellátás

→      Domborzat

→      Fajok előfordulása függ:

→      Ökológiai igény

→      Aszpektus

→      Preferencia

→      Kedvező a gyűjtés szempontjából, ha:

→      Nagy a borítás (D)

→      Nagy az egyedsűrűség (A)

→      Nagy a társulásképesség

 

→      Magyarország vegetáció övei és jellemző növénytársulásai:

→      Erdőssztyepp-zóna:

→      Tatárjuharos lösztölgyes

→      Extrazonális társulások:

→      Ligeterdők, árterek: víz hozza létre, magas a talajvíz, pl.: Salix, Populus, Rubus, Humulus, Glycyrrhiza, Betula

→      Homoki tölgyes: talaj alakítja ki, pl.: Quercus robur, Convallaria majalis, Crataegus, Juniperus communis

→      Karsztbokorerdők: talaj, alapkőzet, kitettség (borítás) alakítja, pl.: Quercus pubescens, Frangula alnus, Cotynus coggygria, Dictamnus albus, Iris pumila, Prunus spinosa

→      Löszpuszta gyep:

→      Extrazonális társulások:

→      Homoki gyep: Duna-Tisza köze, pl.: Alkanna tinctoria, Gypsophyla, Ephedra, Helichrysum,

→      Lejtős sztyepprét: pl.: Adonis vernalis, Potentilla arvensis, Thymus serphyllum, Pulsatilla

→      Szikesek: pl.: Achillea, chamomilla recutita, Artemisia maritima, Matricaria chamomilla

→      Mocsári rét, láprét: Ranunculus, Acorus calamus,

→      Magassásos: pl.: Althaea officinalis, Tanacetum vulgare, Symphytum officinale, Sanguisorba minor, Rumex spp., Solidago gigantea

→      Lomberdők zónája:

→      Cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös: pl.: Quercus cerris, Allium ursinum, Vaccinium spp., Corydalis, Gallium odoratum

→      Extrazonális társulások:

→      Mészkedvelő tölgyes: pl.: Primula veris, Digitalis lanata, Hedera helix, Valeriana officinalis, Quercus robur, Quercus cerris

→      Mészkerülő erdők: savanyú talajon alakultak ki, pl.: Quercus robur, Quercus cerris, Castanea sativa, Solidago virga-aurea, Veronica officinalis

→      Elegyes karszterdő: karsztos talaj, déli kitettség, pl.: Tilia argentea, Fraxinus ornus, Rosa canina, Betula pendula

→      Szurdokerdők: két hegy között, hűvös, nedves, pl.: Fraxinus excelsior, Tilia platyphyllos, Chelidonium majus, Urtica dioica, Sambucus nigra

→      Fátlan, extrazonális társulások:

→      Kaszálórét: több a humusz, pl.: Centaurium, Inula, Atropa, Alchemilla xanthochlora (palástfű)

→      Sziklagyepek: nincs talaj, pl.: Sempervivum, Allium, Festuca, Thymus, mohák, zuzmók,

→      Fenyvesek zónája:

→      Kevés van Magyarországon

→      Erdeifenyves (Bakony): pl.: Picea, Abies, Pinus sylvestris, Vaccinium, Calluna,

→      Fátlan, extrazonális társulások:

→      Égerligetek

→      Tőzegláp: savanyú, talajvíz közel van, pl.: Vaccinium oxycoccus, Lycopodium clavatum (korpafű), Filipendula ulmaria, Petasites spp., Arnica montana,


komment

Címkék: kert gyógynövények vegetációtípusok

2013.01.31.
17:43

Írta: Varga Anita

A magyar gyógynövény ágazat struktúrája, gazdasági jelentősége, a fejlesztés irányai.

Nézzük csak! A címben említett téma kifejtése: 

→      A gyógy- és aromanövény ágazat 4 fő strukturális eleme:

→      Alapanyag előállítás

→      Nagykereskedelem

→      Kiskereskedelem

→      Export

 

→      Alapanyag előállítás:

→      A gyűjtött gyógynövények mennyisége 10-15 ezer tonna száraz drog

→      A gyógynövényekkel hasznosított terület az utóbbi években 37-42 ezer ha, az itt előállított drogtömeg 35-40 ezer tonna

→      Fontosabb gyűjtött gyógynövények:

→      Cynosbati pseudofructus – 200-250 t / év

→      Chamomillae anthodium – 250-350 t / év

→      Urticae folium – 250-350 t / év

→      Sambuci fructus – 400-600 t / év

→      Kiemelt jelentőségű termesztett gyógynövények:

→      Sinapis alba és Brassica juncea – 12000-15000 ha (fehér és barna mustár)

→      Papaver somniferum – 8000-12000 ha (mák)

→      Carum carvi (konyhakömény)

→      Foeniculum vulgare (édeskömény)

→      Coriandrum sativum (koriander)

→      Silybum marianum (máriatövis)

→      Pimpinella anisum (ánizs)

→      Anethum graveolens (kapor)

→      Matricaria chamomilla (kamilla)

 

Alapanyag előállítás:

 


Természetes lelőhelyről (35-40%)

 

→      Gyűjtéssel

→      Hátrányok:

→      Alapanyag csökken

→      Minőségi követelmények változóak

→      Tulajdonviszonyok változnak

→      Kézi munkaerőhiány


Termesztésből: (60-65%)

 

→      Családi gazdaságok: jövedelem kiegészítés, pl.: Calendula officinalis, Malva spp., Verbascum spp.,

→      Agrártermelők kertészeti jellegű kultúrák: (családi – és farmgazdaságok)

→      3-6 kultúra

→      Mentha spp., Satureja hortensis, Levisticum officinale, Artemisia dracunculus, Melissa officinalis

→      Speciális eszközök: szárító, aprító, tisztító

→      Agrártermelők szántóföldi jellegű kultúrák:

→      80-500 ha

→      3-6 kultúra

→      Apiaceae, Papaver somniferum, Silybum marianum, Oenothera erythrosepala

→      Magas fokú gépesítettség

→      Új típusú termelői szövetség:

→      Nagy termőfelület (50-300 ha fajonként)

→      Magas fokú művelési és feldolgozási kapacitás

→      Közös fejlesztés

→      Közös értékesítés

 


→      Nagykereskedelem:

→      ’70-es évek elejéig HERBÁRIA

→      ’80-as évek közepéig HERBÁRIA + 4-5 vállalat

→      ’90-es évek közepéig 65-70 új vállalat

→      Jelenlegi tendencia 4-5 országos és 20-25 regionális vállalat

→      Kiskereskedelem:

→      1990-től több lett a gyógynövénybolt

→      Következmény:

→      Boltok nyitásának engedélyezése szakértelem nélkül

→      Eladók nem rendelkeztek szakértelemmel

→      Minőségileg nem megfelelő drogok megjelenése

→      Nem gyógynövények drogjának árusítása

→      Export:

→      1982-ig MEDIMPEX kizárólagos jogkörrel

→      1991-ig PHARMATRADE + MEDIMPEX + néhány vállalat

→      1992-től bármely vállalat rendelkezhet export joggal

 

→      Exportpiac:

→      Relatív nagy biztonsággal értékesíthető drogok:

→      Gyűjtött:

→      Cynosbati pseudofructus

→      Sambuci folium, Sambuci fructus

→      Taraxacum officinale

→      Tiliae flos

→      Achilleae herba, Achilleae flos

→      Termesztett:

→      Pimpinella anisum

→      Mentha spp.

→      Majorana hortensis

→      Thymus spp.

→      Időszakosan fellépő konkurenciával versenyeztetett fajok:

→      Valeriana officinale (Lengyel)

→      Carum carvi (Holland)

→      Matricaria chamomilla (Egyiptom)

→      Coriandrum sativum (Orosz)

→      Foeniculum vulgare (India, Kína)

→      Új hatóanyagok, vagy terápiás alkalmazási formák felfedezése:

→      Ginkgo biloba

→      Silybum marianum

→      Echinacea spp. (kasvirág)

 

→      A 4 strukturális elem kapcsolatrendszere:

 

Alapanyag előállítás

Természetes lelőhelyről

Termesztésből

Vadon termő fajok gyűjtése

Családi gazdaságok

Agrártermelők kertészeti kultúrákkal

Agrártermelők szántóföldi kultúrákkal

Termelők szövetsége

Nagykereskedelmi cégek

Kiskereskedelem

 

Export

 

 

→      Hazai gyógy- és aromanövény ágazat kialakulása:

→      XIX. század végéig gyűjtés

→      Hazánkban a gyógynövényeket főleg önellátásra évszázadok óta gyűjtik, vagy házikertekben termesztik

→      Első írásos emlékek a középkorból származnak, a hazánkba érkező és letelepülő szerzetesek munkáiban találhatóak meg

→      A növényfajok nagy része a kolostorok és nemesi udvarházak gyógynövénykincsét gazdagítva kerültek be a Kárpát-medence területére

→      XX. század:

→      I. világháború – gyógyszerhiány:

→      Az I világháborúval járó gyógyszerhiány ráirányította a figyelmet a gyógy- és illóolajos növényekre

→      1915-ben létrehozták a Gyógynövény Kísérleti Állomást (Páter Béla Kolozsvár): gyűjtés és termesztés ellenőrzése

→      Az I világháború után Magyarország folyamatosan „gyógynövény nagyhatalommá” vált: megnőtt a drog- és illóolaj termelés és export

→      1927–ben Kabay János kidolgozta a morfin száraz máktokból való előállítását – világszabadalom lett

→      1920-as éveket követően a hazai illóolaj előállítás iparággá fejlődött

→      Borsmenta – Mentha piperita

→      Angol és francia levendula – Lavandula intermedia, Lavandula angustifolia telepítés nyomai a mediterrán klímájú Tihanyi félszigeten ma is látható

→      1941-re a borsmenta-olaj termelése elérte az évi 8500 kg-ot, a levendulából évi 400-600 kg illóolajat, kaporolajból pedig az évi 2000-3000 kg-ot

→      A kamilla ebben az időben vált „nemzeti” termékké

→      A II. világháború gyógyszer és teahiánya következtében megindult a gyógy- és illóolajos növények kutatásának, termesztési és feldolgozási módszereinek fejlesztése

→      Claviceps purpurea – anyarozs szkleróciumának mesterséges fertőzéssel való előállítása – Békésy Miklós

→      Digitalis lantana – gyapjas gyűszűvirág termesztésbe vonása, szívglikozidokat tartalmaz

→      II. világháborút követően:

→      Ipari gyógynövények nagyléptékű termesztése (anyarozs, Vinca)

→      Nagyüzemi gyógynövénytermesztés kialakulása (Apiaceae, Lamiaceae)

→      Rendszerváltást követően a nagyüzemi termesztés visszaszorult

→      A 90-es évek első felében a gyógynövényekkel hasznosított terület: 37-42 ezer ha

→      Az előállított drogtömeg évi 35-40 ezer tonna volt, ebből 25-30 ezret mezőgazdasági üzemekben termeltek

 


→      A magyar gyógynövényágazat várható fejlődése:

→      A magyar tradíciók és termesztési tapasztalatok, kedvező éghajlati adottságok elősegítik, hogy Magyarország eredményesen alkalmazkodjon

→      Magyarország termelése a következő 5-10 év során várhatóan 1, 5 – 2 szeresére bővülhet

→      Lehetőségek a nemzetközi igény kielégítésében:

→      Alapanyagexport: az összes export 90-95%-a ebben a formában történik, a drogok termelése korszerű technológiával és versenyképes áron kell hogy történjen

→      Gyógytermékek exportja: fitomedicináknak magas minőségi színvonalúaknak és megfelelően dokumentáltaknak kell lenniük

→      Hatóanyagok exportja: gyógyszeripari növények, mákalkaloidok, vinka alkaloidok, ergot alkaloidok és származékaik

→      Növényi alapanyagot tartalmazó gyógyszerek exportja: főleg a keleti piac fogadta be, de a politikai-gazdasági változások eredményeként a keleti piac felvevő képessége csökkent

 

→      Az export bővítésének lehetséges célországai:

→      Fogyasztásra orientált Nyugat Európai országokban (Németország, Anglia, Svájc, Skandináv országok) rövidtávon az alapanyagexport bővíthető, az ár versenyképes legyen a fejlődő országokból érkező termékek árával, hosszú távon a magasabb feldolgozottsági fokú termékek exportjának bővítése, gyártási technológiák korszerűsítése mellett

→      Gyógy- és illóolaj termeléssel jellemezhető országokban (Franciaország, Hollandia, Spanyolország, Olaszország) rövidtávon az átlagos minőségű alapanyagexport bővíthető, a kiváló minőséget maguk állítják elő, hosszú távon a cél a fitomedicinák exportja

→      Drogtermelésre berendezkedett országokban (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária…) drogkivitel nem jelentős, rövid távon a fitomedicinák, fitokozmetikumok exportja bővíthető, középtávon a gyógynövény alapanyagú gyógyszerexport kiépítése lehetséges

→      Régiófejlesztés:

→      A mezőgazdasági termelés más ágazataiban gazdaságosan nem hasznosítható területek újrahasznosítása

→      Hegyvidéki területek xerofil, évelő, gyógy- és illóolajos növénykultúrákkal történő betelepítése

→      Vizenyős, lápos területek hasznosítása hidrofil gyógy- és illóolajos fajokkal

komment

Címkék: kert gyógynövények

2013.01.17.
19:22

Írta: Varga Anita

Biogenetikai kisokos!

Hűű, a mai bejegyzésem egy kicsit száraznak tűnhet... de persze csak első ránézésre! :) Ha felismerjük, milyen sokszínű ezeknek a növényeknek a biogenetikai összetétele, azonnal felfedezzük benne a szépséget! Higgy nekem! 

(mire valók a nyilak? :) Így könnyebb átlátni. Szerintem.)

→      A hatóanyagok bioszintézisük alapján öt fő anyagosztályt képeznek:

→      Szacharidok

→      Fenoloidok

→      Poliketidek

→      Terpenoidok

→      Azotoidok

 

1)      Szacharidok anyagosztálya:

→      Cukorszerű, vagy cukorból származó vegyületek

→      Főleg a fotoszintézis szénasszimilációja során képződnek, másodlagosan mint disszimilációs folyamat termékei

→      Monoszacharidok:

→      Egyszerű cukrok,

→      Alkoholos OH, vagy keton, vagy aldehid csoportot tartalmaznak,

→      Belőlük származtathatóak a többértékű nyílt vagy zárt láncú cukoralkoholok is

→      Fontos, energiát szolgáltató tápanyagok

→      Pl.: glükóz, fruktóz

→      Oligoszacharidok:

→      2-7 cukormolekulából felépülő cukorszármazékok

→      pl.: verbaszkoz, a Verbascum fajokban fordul elő

→      Poliszacharidok:

→      Több mint 7 egyszerű cukorrészből épülnek fel

→      Felépítésükben azonos szerkezetű cukormolekulák vesznek részt, akkor homopoliszacharidok

→      Ha felépítésükben különböző szerkezetű cukormolekulák vesznek részt, akkor heteropoliszacharidok

→      Homopoliszacharidok:

→      Keményítő (glükóz egységekből épül fel),

—    Pl.: Aesculus hippocastanum – vadgesztenye,

—    Pl.: Althaea officinalis – orvosi ziliz, fehérmályva,

—    Pl.: Castanea sativa – szalídgesztenye, drogjában található

→      Inulin (fruktóz egységekből épül fel) pl.:

—    Arnica montana – árnika,

—    Cichorium intybus – mezei katáng, cikória,

—    Inula helenium – örménygyökér, pompás peremizs, drogjában

→      Heteropoliszacharidok:

→      Pektin

→      Mézga

→      Nyálkaanyagok: különböző egyszerű cukormolekulákból, vagy uronsav beépüléssel jönnek létre, pl.: Malvaceae, Tilia fajok, Verbascum fajok

→      Glikozidok:

→      Egy nem cukor vegyülethez (aglikon) egy, vagy több azonos vagy különböző cukormolekula kapcsolódik

→      Glikozidok lehetnek:

→      Egyszerű fenolos glikozidok (szalicin)

→      Cianogén glikozidok (linamarin)

→      Antraglikozidok (szennozid, frangula-emodin)

→      Szívglikozidok (digoxin, szteránvázhoz kapcsolódó, vagy laktongyűrűt tartalmazó vegyületek)

→      Iridoid glikozidok (veronikozid, verbenin)

→      Kéntartalmú glikozidok (szinigrin)

 


2)      Fenoloidok anyagosztálya:

→      Fenolos jellegű anyagok, sikimisav reakcióúton keletkeznek

→      Cseranyagok:

→      Molekulatömegük 300-2000 közötti

→      Fehérjékkel reverzibilis komplexeket képeznek

→      Összehúzó hatásúak: gyulladások ellen használják

→      Pl.: Quercus spp., Agrimonia eupatoria – közönséges párlófű, apróbojtorján, Rosmarinus officinalis – szagos rozmaring, drogjában

→      Ligninek:

→      Fahéjsavakból polimerizációval keletkeznek, hálószerűen kapcsolódó gyűrűrendszerből állnak

→      Kumarinok:

→      Fahéjsav oldalláncának O-heterociklussá zárásával keletkező, lakton jellegű vegyületek

→      Pl.: Ruta graveolens – kerti ruta, Melilotus officinalis – orvosi somkóró, Galium odoratum – szagos müge, drogjában

→      Flavonoidok:

→      Gyakran cukorhoz kapcsolódva glikozid formában vannak jelen

→      Változatos szerkezetűek

→      Szívre hatóak (antocianidin)

→      Görcsoldóak

→      Gyulladáscsökkentőek (apigenin)

→      Májvédőek (szilibin)

→      Központi idegrendszer vérellátását serkentőek (ginkgolid)

 

3)      Poliketidek anyagosztálya:

→      Tagjai poli-béta-ketosav származékok

→      Zsírsavak:

→      Telített: palmitinsav, sztearinsav

→      Telítetlen: olajsav, linolsav

→      Pl.: Cucurbita pepo – tökmag, Linum usitatissimum – házi len, magjában halmozódnak fel

→      Speciális zsírsavak:

→      Hármaskötésű, acetilén zsírsavak, hidroxi, keto, epoxi, tiofén származékok

→      Gamma-linolénsav: szív és vérkeringési megbetegedések megelőzésére, pl.: Borago officinalis – kerti borágó, Oenothera fajok – ligetszépe, magjában fordul elő

→      Speciális poliketidek:

→      Változatos, bonyolult szerkezetű vegyületek

→      Pl.: auromicin, tetraciklin származék, antibiotikus hatású

→      Ezek a vegyületek a az elterjedtebb anyagcsereút helyett alternatív úton képződnek

→      Pl.: hipericin, Hypericum perforatum – közönséges orbáncfű levelében halmozódik fel

 


4)      Terpenoidok anyagosztálya:

→      Felépítésükben két izoprén egység vesz részt

→      Hemiterpének: 1 izprén egységből épülnek fel

→      Monoterpének: 2 izoprén egység kapcsolódik össze

→      Szeszkviterpének: 3 izoprén egység kapcsolódik össze

→      Diteroének: 4

→      Triterpének: 6

→      Tetraterpének: 8

→      Oligoterpének: 6-16

→      Politerpének: 500-5000 egység kapcsolódik össze

→      Monoterpének:

→      Leggyakoribb illóolaj komponensek

→      Nyílt szénláncúak: citrál, linalool, mircén

→      Monociklikus: mentol, karvon, limonén

→      Biciklusos: borneol, tuján, kámfor

→      Szeszkviterpének:

→      Gyakran illóolaj alkotók

→      Nyílt láncúak: farnezol (hársfavirág)

→      Gyűrűsek: kamazulén (kamillavirág – gyulladáscsökkentő)

→      Keserűanyagok: laktukapikrin a gyermekláncfű drogjában, knicin a benedekfű levelében

→      Diterpének:

→      Fitol: klorofillban van jelen, nyílt láncú (elősegítik a klorofill membránhoz való kötődését)

→      Gibberellinsav: gyűrűs (növekedésszabályozó)

→      Keserűanyagok: marrubiin a pemetefűben

→      Triterpének:

→      Szterolok:

→      Béta-szitoszterol

→      Koleszterol: belőle alakulnak ki a szteroid eredetű N-vegyületek

→      Szeroid eredetű N-vegyületek:

→      Szolaszodin, pl.: Solanum laciniatum

→      Szteránváz alapú szívglikozidok: digoxin

→      Szaponinok: habzó tulajdonságúak

→      Szteroid vázas szaponinok: dioszgenin pl.: Dioscorea fajokban – jamszgyökér

→      Egyéb szerkezetűek: pl.: Glycyrrhiza glabra – édesgyökér gyökerében – glicirrizin (édesítőszer, meghaladja a szacharóz édességét)

→      Ekdiszeteroidok: pl.: Leuzea carthamoides gyökér ekdizon származéka

→      Tetraterpének:

→      Likopin: piros színű festékanyag, konjugált kettős kötések (paradicsom, görögdinnye)

→      Karotinok: láncvégek gyűrűvé záródnak, sárgarépában alfa-, béta, gamma-karotin

→      Karotinok származékai a karotinoidok: pl.: Calendula officinalis – körömvirág szirmaiban, és az ökörfarkkóró sárga színanyagában – xantofill

→      Béta-karotin: antioxidáns, és az A vitamin előanyaga

→      Politerpenoidok:

→      Kaucsuk

 


5)      Azotoidok anyagosztálya:

→      Vegyületek a N-anyagcserében keletkeznek és vesznek részt, képződésük az aminosav-bioszintézishez kapcsolódik

→      Egyszerű, speciális azotoidok:

→      kapszaicin

→      Speciális aminósavak

→      Purinszármazékok: pl.: koffein

→      Speciális peptidek: pl.: lunarin

→      Cianogén vegyületek: azotoid bioszintézis útján jönnek létre

→      Szambunigrin: Sambucus nigra éretlen terméseiben halmozódik fel

→      Amigdalin: mandula magjában

→      Izorodanidogén vegyületek:

→      Képződés során SH-csoporton keresztül S-glikozidként cukorkomponensek kapcsolódnak

→      Pl.: mustárglikozidok: szinigrin, szinalbin

→      Alkaloidok:

→      A N-anyagcsere egy speciális irányának termékei

→      Ornitin eredetű alkaloidok:

→      Solanaceae családban előforduló tropánvázas vegyületek

→      Atropin: Atropa belladonna – nadragulya

→      Szkopolamin: Datura stramonium – csattanó maszlag

→      Hioszciamin: Hyoscyamus niger – bolondító beléndek

→      Lizin eredetű alkaloidok:

→      Lupinus fajok alkaloidja

→      Lupinin

→      Anabizin

→      Fenilalaninből és tirozinből származó alkaloidok:

→      Fenil-, benzil-, feniletil-izokinolin származékok

→      Mák alkaloidjai: papaverin, morfin

→      Kolhicin: módosítja a sejtosztódási folyamatokat, Colchicum autumnale – őszi kikerics

→      Triptofán eredetű alkaloidok:

→      Claviceps purpurea – anyarozs alkaloidjai: ergotamin, ergokrisztin

→      Apocynaceae család – meténgfélékben felhalmozódó N-tartalmú vegyületek: vinkamin, vinkrisztin…

Biogenetikai anyagrendszer szerint

Hagyományos hatóanyagcsoportok

 

Illóolaj

Alkaloid

Glikozid

Egyéb

Szacharidok

Monoszacharidok

 

 

 

Szénhidrátok

Poliszacharidok

 

 

 

Tartalékanyagok

Vázanyagok

Nyálkaanyagok

Fenoloidok

Aromás intermedierek

 

 

 

Aromás savak

Aminosavak

Cinnamoidok

Illóolaj komponensek

 

Fahéjsav- glikozidok

Kumarin - glikozidok

Lignin - vázanyag

Degradatív termékek

 

 

Fenolglikozidok

Cseranyagok

Melanin – növényi festékek

Poliketid cinnamoidok

 

 

Flavonoid-glikozidok

Antocián-glikozidok

 

Kinonok

 

 

Antrakinon-glikozidok

Vitaminok (K)

Keserűanyagok

Poliketidek

 

 

 

 

Zsírsavak – lipidek

Antibiotikumok

Terpenoidok

Monoterpenoidok

Illóolaj komponensek

 

 

 

Szeszkviterpenoidok

 

 

Keserűanyagok

Diterpenoidok

 

Diterpén alkaloidok

 

Keserűanyagok

Gibberellinsav

Triterpenoidok

 

Szteroid pszeudo alkaloidok

Triterpén- és szteroid szaponinok

Szívglikozidok

Szterolok – lipidek

Tetraterpenoidok

 

 

 

Karotinoidok

Növényi festékek

Politerpenoidok

 

 

 

Kaucsuk

Azotoidok

Univerzális azotoidok

 

 

 

Aminosavak

Fehérjék

Nukleinsavak

Egyszerű, speciális azotoidok

 

Purin-protoalkaloidok

 

Különleges aminosavak

Cianogén vegyületek

 

 

Ciánglikozidok

 

Izoro-danidogén vegyületek

Mustárolajok

 

Mustárglikozidok

 

Alkaloidok

 

Valódi alkaloidok

 

 

komment

Címkék: gyógynövények Biogenetika

2013.01.13.
15:04

Írta: Varga Anita

Mitől hat a gyógynövény? (Hatóanyagok)

Ha növényektől várjuk a gyógyulást, bizony ismernünk kell a hatóanyagokat.

Ez a kis iromány, bizony épp ebben segít! Nézzük hát sorjában, miről is van szó:

     A hatóanyag fogalma, hatóanyagok csoportosítási lehetőségei, szerepük a növények életében:

 

→      A gyűjtés és termesztés célja a hatóanyagot tartalmazó növényi rész, drog előállítása

→      A hatóanyagok gyógynövényekben való létezését a XVI. Században Paracelsus tételezte fel elsőként: minden anyag méreg, csak a dózistól függ, hogy méreg, vagy orvosság

→      A növényi drog kémiai összetétele, a tartalmi anyag, ezek közül csak az hatóanyag, amelynek igazolható hatása van – biológiai, farmakológiai, terápiás hatása

→      A gyógyászatban használt drog terápiás hatással rendelkezik, hatóanyagai biológiailag aktív anyagok

→      Általában a növényi drogok hatóanyaga nem egyetlen egységes vegyület, hanem hatóanyag együttesként fordul elő:

→      Több, hasonló kémiai szerkezetű vegyület

→      Több, különböző kémiai szerkezetű vegyület

 

→      Hatóanyag: a drog gyógyhatásáért felelős vegyület (csoport)

→      Tartalomanyag: adott drogra jellemző kémiai alkotórészek összessége

→      Kísérőanyag: a drog tartalomanyagain belül a hatóanyagok hatását elősegítő, de önmagukban nem kifejezett élettani hatású anyagcsoport

→      Vezetőanyag: drogra jellemző anyag, nem feltétlenül azonos a hatóanyaggal, de jelenléte és mennyisége a drog azonosságát és minőségét jellemzi, ha a hatóanyag kis mennyiségben nem mérhető, pl.: hipericum

 

→      Hatóanyagok csoportosítási lehetőségei:

→      Hagyományos hatóanyagcsoportok:

→      Alkaloidok (N-tartalmú vegyületek)

→      Glikozidok (nem cukor típusú vegyülethez több cukormolekula kapcsolódik)

→      Illóolajok (terpénszármazékok, terpének elegyei, vízgőzzel lepárolhatóak, vízben nem, vagy rosszul oldódnak, jellegzetes szagúak, szobahőmérsékleten elpárolognak)

→      Egyéb hatóanyagok (előző három csoportba nem besorolható vegyületek, szénhidrátok, nyálkaanyagok, cseranyagok, növényi festékek, vitaminok, keserűanyagok, kaucsuk)

→      Biogenetikai anyagrendszer szerinti beosztás

→      A természetes anyagokat az anyagcsere fő útjai és ezekhez kapcsolódó speciális anyagcsereutak szerint csoportosítja

→      Öt fő anyagcsereút és ennek megfelelően az öt fő növényi-anyag:

→      Szacharidok

→      Fenoloidok

→      Poliketidek

→      Terpenoidok

→      Azotoidok

 


→      Hatóanyagok szerepe a növények életében:

→      Növekedésszabályozó anyagok

→      Speciális anyagok kémiailag képesek a növényi hormonok koncentrációjának szabályozására

→      Delszolin diterpén alkaloid gátolja a borsószárban a szállítónyalábok kialakulását, 22-37%-al csökkentve az edénnyalábok keresztmetszetét

→      Lupin alkaloid a földimogyoró levélméretét 50%-al csökkenti

→      d-karvon csírázásgátló hatást fejt ki a Solanum tuberosum gumójára

→      Védekezési funkciót segítő anyagok:

→      Fitoalexinek

→      Egészséges növényben nem képződnek, csak patogén gomba fertőzés hatására szintetizálódnak

→      Leguminosae növénycsalád – resveratrol, vestitol, pisatin,

→      Apiaceae növénycsalád – pszoralen

→      Orchidaceae növénycsalád – orchinol

→      Solanaceae növénycsalád – terpenoid fitoalexinek

→      Táplálkozás-gátló anyagok – antifeddánsok

→      Solanaceae – azotoidok (kapszaicin, tomatidenol), a burgonyabogár-lárvák fejlődését gátolják

→      Repellensek:

→      Lavandula spp. – terpenoid eredetű illóolaj tartalma molyriasztó

→      Citrus félék illóolaja szúnyogriasztó

→      Rovarölő – „cid” hatással rendelkeznek

→      Nicotiana tabacum-ban felhalmozódó nikotin (nagyon toxikus

→      Chrisanthemum cinerariaefolium – rovarporvirágban felhalmozódó piretrin (nem toxikus)

→      Kártevők ellenségeinek csalogatása

→      Rovarok által megsértett növények speciális anyagot választanak ki

→      Phaseolus vulgaris – terpenoid béta-farnezén

→      Zea mays – okta-dekanol

→      Allelopátiás anyagok:

→      Növénytársulások kialakulásában és működésében játszanak szerepet

→      Gyökerek kiválasztása és a talajba jutó elhalt anyagok révén fejtik ki hatásukat

→      Szabályozzák a környezetben élő egyéb növényfajok növekedését, fejlődését

→      Juglans regia – juglon

→      Arctostaphylos spp. (medveszőlő) – hidrokinon

→      Quercus spp. – tannin

→      Eucalyptus illóolaja

→      Gyomfajok: Chenopodium, Papaver, Cirsium, Artemisia, Ambrosia, Amaranthus…

→      Atraktánsok (csalogató anyagok)

→      Lavandula illóolaja a faj megporzásában szerepet játszó rovarokra atraktáns

→      Brassicaceae fajok mustár glikozidjai riasztják a kártevők többségét, de a fehér káposztalepke fajra atraktánsak

→      Virágokban, termésekben felhalmozódó pigmentanyagok, illóolajok, nektár komponensei

→      Tartaléktápanyagok:

→      Poliszacharidok, nyálkaanyagok

→      Több faj gyökerében felhalmozódnak: Althaea officinalis

→      Föld feletti szervekben is megjelennek: marrubium vulgare, Verbascum phllomoides, sempervivum tectorum

→      Zsíros olajok – Boraginis fructus

→      Glikozidok – Digitalis lanata levelében lanatozid C glikozid

komment

Címkék: kert gyógynövények hatóanyag

süti beállítások módosítása