Mindennemű gyógynövények

Hűű, a mai bejegyzésem egy kicsit száraznak tűnhet... de persze csak első ránézésre! :) Ha felismerjük, milyen sokszínű ezeknek a növényeknek a biogenetikai összetétele, azonnal felfedezzük benne a szépséget! Higgy nekem! 

(mire valók a nyilak? :) Így könnyebb átlátni. Szerintem.)

→      A hatóanyagok bioszintézisük alapján öt fő anyagosztályt képeznek:

→      Szacharidok

→      Fenoloidok

→      Poliketidek

→      Terpenoidok

→      Azotoidok

1)      Szacharidok anyagosztálya:

→      Cukorszerű, vagy cukorból származó vegyületek

→      Főleg a fotoszintézis szénasszimilációja során képződnek, másodlagosan mint disszimilációs folyamat termékei

→      Monoszacharidok:

→      Egyszerű cukrok,

→      Alkoholos OH, vagy keton, vagy aldehid csoportot tartalmaznak,

→      Belőlük származtathatóak a többértékű nyílt vagy zárt láncú cukoralkoholok is

→      Fontos, energiát szolgáltató tápanyagok

→      Pl.: glükóz, fruktóz

→      Oligoszacharidok:

→      2-7 cukormolekulából felépülő cukorszármazékok

→      pl.: verbaszkoz, a Verbascum fajokban fordul elő

→      Poliszacharidok:

→      Több mint 7 egyszerű cukorrészből épülnek fel

→      Felépítésükben azonos szerkezetű cukormolekulák vesznek részt, akkor homopoliszacharidok

→      Ha felépítésükben különböző szerkezetű cukormolekulák vesznek részt, akkor heteropoliszacharidok

→      Homopoliszacharidok:

→      Keményítő (glükóz egységekből épül fel),

—    Pl.: Aesculus hippocastanum – vadgesztenye,

—    Pl.: Althaea officinalis – orvosi ziliz, fehérmályva,

—    Pl.: Castanea sativa – szalídgesztenye, drogjában található

→      Inulin (fruktóz egységekből épül fel) pl.:

—    Arnica montana – árnika,

—    Cichorium intybus – mezei katáng, cikória,

—    Inula helenium – örménygyökér, pompás peremizs, drogjában

→      Heteropoliszacharidok:

→      Pektin

→      Mézga

→      Nyálkaanyagok: különböző egyszerű cukormolekulákból, vagy uronsav beépüléssel jönnek létre, pl.: Malvaceae, Tilia fajok, Verbascum fajok

→      Glikozidok:

→      Egy nem cukor vegyülethez (aglikon) egy, vagy több azonos vagy különböző cukormolekula kapcsolódik

→      Glikozidok lehetnek:

→      Egyszerű fenolos glikozidok (szalicin)

→      Cianogén glikozidok (linamarin)

→      Antraglikozidok (szennozid, frangula-emodin)

→      Szívglikozidok (digoxin, szteránvázhoz kapcsolódó, vagy laktongyűrűt tartalmazó vegyületek)

→      Iridoid glikozidok (veronikozid, verbenin)

→      Kéntartalmú glikozidok (szinigrin)

2)      Fenoloidok anyagosztálya:

→      Fenolos jellegű anyagok, sikimisav reakcióúton keletkeznek

→      Cseranyagok:

→      Molekulatömegük 300-2000 közötti

→      Fehérjékkel reverzibilis komplexeket képeznek

→      Összehúzó hatásúak: gyulladások ellen használják

→      Pl.: Quercus spp., Agrimonia eupatoria – közönséges párlófű, apróbojtorján, Rosmarinus officinalis – szagos rozmaring, drogjában

→      Ligninek:

→      Fahéjsavakból polimerizációval keletkeznek, hálószerűen kapcsolódó gyűrűrendszerből állnak

→      Kumarinok:

→      Fahéjsav oldalláncának O-heterociklussá zárásával keletkező, lakton jellegű vegyületek

→      Pl.: Ruta graveolens – kerti ruta, Melilotus officinalis – orvosi somkóró, Galium odoratum – szagos müge, drogjában

→      Flavonoidok:

→      Gyakran cukorhoz kapcsolódva glikozid formában vannak jelen

→      Változatos szerkezetűek

→      Szívre hatóak (antocianidin)

→      Görcsoldóak

→      Gyulladáscsökkentőek (apigenin)

→      Májvédőek (szilibin)

→      Központi idegrendszer vérellátását serkentőek (ginkgolid)

3)      Poliketidek anyagosztálya:

→      Tagjai poli-béta-ketosav származékok

→      Zsírsavak:

→      Telített: palmitinsav, sztearinsav

→      Telítetlen: olajsav, linolsav

→      Pl.: Cucurbita pepo – tökmag, Linum usitatissimum – házi len, magjában halmozódnak fel

→      Speciális zsírsavak:

→      Hármaskötésű, acetilén zsírsavak, hidroxi, keto, epoxi, tiofén származékok

→      Gamma-linolénsav: szív és vérkeringési megbetegedések megelőzésére, pl.: Borago officinalis – kerti borágó, Oenothera fajok – ligetszépe, magjában fordul elő

→      Speciális poliketidek:

→      Változatos, bonyolult szerkezetű vegyületek

→      Pl.: auromicin, tetraciklin származék, antibiotikus hatású

→      Ezek a vegyületek a az elterjedtebb anyagcsereút helyett alternatív úton képződnek

→      Pl.: hipericin, Hypericum perforatum – közönséges orbáncfű levelében halmozódik fel

4)      Terpenoidok anyagosztálya:

→      Felépítésükben két izoprén egység vesz részt

→      Hemiterpének: 1 izprén egységből épülnek fel

→      Monoterpének: 2 izoprén egység kapcsolódik össze

→      Szeszkviterpének: 3 izoprén egység kapcsolódik össze

→      Diteroének: 4

→      Triterpének: 6

→      Tetraterpének: 8

→      Oligoterpének: 6-16

→      Politerpének: 500-5000 egység kapcsolódik össze

→      Monoterpének:

→      Leggyakoribb illóolaj komponensek

→      Nyílt szénláncúak: citrál, linalool, mircén

→      Monociklikus: mentol, karvon, limonén

→      Biciklusos: borneol, tuján, kámfor

→      Szeszkviterpének:

→      Gyakran illóolaj alkotók

→      Nyílt láncúak: farnezol (hársfavirág)

→      Gyűrűsek: kamazulén (kamillavirág – gyulladáscsökkentő)

→      Keserűanyagok: laktukapikrin a gyermekláncfű drogjában, knicin a benedekfű levelében

→      Diterpének:

→      Fitol: klorofillban van jelen, nyílt láncú (elősegítik a klorofill membránhoz való kötődését)

→      Gibberellinsav: gyűrűs (növekedésszabályozó)

→      Keserűanyagok: marrubiin a pemetefűben

→      Triterpének:

→      Szterolok:

→      Béta-szitoszterol

→      Koleszterol: belőle alakulnak ki a szteroid eredetű N-vegyületek

→      Szeroid eredetű N-vegyületek:

→      Szolaszodin, pl.: Solanum laciniatum

→      Szteránváz alapú szívglikozidok: digoxin

→      Szaponinok: habzó tulajdonságúak

→      Szteroid vázas szaponinok: dioszgenin pl.: Dioscorea fajokban – jamszgyökér

→      Egyéb szerkezetűek: pl.: Glycyrrhiza glabra – édesgyökér gyökerében – glicirrizin (édesítőszer, meghaladja a szacharóz édességét)

→      Ekdiszeteroidok: pl.: Leuzea carthamoides gyökér ekdizon származéka

→      Tetraterpének:

→      Likopin: piros színű festékanyag, konjugált kettős kötések (paradicsom, görögdinnye)

→      Karotinok: láncvégek gyűrűvé záródnak, sárgarépában alfa-, béta, gamma-karotin

→      Karotinok származékai a karotinoidok: pl.: Calendula officinalis – körömvirág szirmaiban, és az ökörfarkkóró sárga színanyagában – xantofill

→      Béta-karotin: antioxidáns, és az A vitamin előanyaga

→      Politerpenoidok:

→      Kaucsuk

5)      Azotoidok anyagosztálya:

→      Vegyületek a N-anyagcserében keletkeznek és vesznek részt, képződésük az aminosav-bioszintézishez kapcsolódik

→      Egyszerű, speciális azotoidok:

→      kapszaicin

→      Speciális aminósavak

→      Purinszármazékok: pl.: koffein

→      Speciális peptidek: pl.: lunarin

→      Cianogén vegyületek: azotoid bioszintézis útján jönnek létre

→      Szambunigrin: Sambucus nigra éretlen terméseiben halmozódik fel

→      Amigdalin: mandula magjában

→      Izorodanidogén vegyületek:

→      Képződés során SH-csoporton keresztül S-glikozidként cukorkomponensek kapcsolódnak

→      Pl.: mustárglikozidok: szinigrin, szinalbin

→      Alkaloidok:

→      A N-anyagcsere egy speciális irányának termékei

→      Ornitin eredetű alkaloidok:

→      Solanaceae családban előforduló tropánvázas vegyületek

→      Atropin: Atropa belladonna – nadragulya

→      Szkopolamin: Datura stramonium – csattanó maszlag

→      Hioszciamin: Hyoscyamus niger – bolondító beléndek

→      Lizin eredetű alkaloidok:

→      Lupinus fajok alkaloidja

→      Lupinin

→      Anabizin

→      Fenilalaninből és tirozinből származó alkaloidok:

→      Fenil-, benzil-, feniletil-izokinolin származékok

→      Mák alkaloidjai: papaverin, morfin

→      Kolhicin: módosítja a sejtosztódási folyamatokat, Colchicum autumnale – őszi kikerics

→      Triptofán eredetű alkaloidok:

→      Claviceps purpurea – anyarozs alkaloidjai: ergotamin, ergokrisztin

→      Apocynaceae család – meténgfélékben felhalmozódó N-tartalmú vegyületek: vinkamin, vinkrisztin…