Mindennemű gyógynövények

→      Nagykereskedelem:

→      ’70-es évek elejéig HERBÁRIA

→      ’80-as évek közepéig HERBÁRIA + 4-5 vállalat

→      ’90-es évek közepéig 65-70 új vállalat

→      Jelenlegi tendencia 4-5 országos és 20-25 regionális vállalat

→      Kiskereskedelem:

→      1990-től több lett a gyógynövénybolt

→      Következmény:

→      Boltok nyitásának engedélyezése szakértelem nélkül

→      Eladók nem rendelkeztek szakértelemmel

→      Minőségileg nem megfelelő drogok megjelenése

→      Nem gyógynövények drogjának árusítása

→      Export:

→      1982-ig MEDIMPEX kizárólagos jogkörrel

→      1991-ig PHARMATRADE + MEDIMPEX + néhány vállalat

→      1992-től bármely vállalat rendelkezhet export joggal

→      Exportpiac:

→      Relatív nagy biztonsággal értékesíthető drogok:

→      Gyűjtött:

→      Cynosbati pseudofructus

→      Sambuci folium, Sambuci fructus

→      Taraxacum officinale

→      Tiliae flos

→      Achilleae herba, Achilleae flos

→      Termesztett:

→      Pimpinella anisum

→      Mentha spp.

→      Majorana hortensis

→      Thymus spp.

→      Időszakosan fellépő konkurenciával versenyeztetett fajok:

→      Valeriana officinale (Lengyel)

→      Carum carvi (Holland)

→      Matricaria chamomilla (Egyiptom)

→      Coriandrum sativum (Orosz)

→      Foeniculum vulgare (India, Kína)

→      Új hatóanyagok, vagy terápiás alkalmazási formák felfedezése:

→      Ginkgo biloba

→      Silybum marianum

→      Echinacea spp. (kasvirág)

→      A 4 strukturális elem kapcsolatrendszere:

→      Hazai gyógy- és aromanövény ágazat kialakulása:

→      XIX. század végéig gyűjtés

→      Hazánkban a gyógynövényeket főleg önellátásra évszázadok óta gyűjtik, vagy házikertekben termesztik

→      Első írásos emlékek a középkorból származnak, a hazánkba érkező és letelepülő szerzetesek munkáiban találhatóak meg

→      A növényfajok nagy része a kolostorok és nemesi udvarházak gyógynövénykincsét gazdagítva kerültek be a Kárpát-medence területére

→      XX. század:

→      I. világháború – gyógyszerhiány:

→      Az I világháborúval járó gyógyszerhiány ráirányította a figyelmet a gyógy- és illóolajos növényekre

→      1915-ben létrehozták a Gyógynövény Kísérleti Állomást (Páter Béla Kolozsvár): gyűjtés és termesztés ellenőrzése

→      Az I világháború után Magyarország folyamatosan „gyógynövény nagyhatalommá” vált: megnőtt a drog- és illóolaj termelés és export

→      1927–ben Kabay János kidolgozta a morfin száraz máktokból való előállítását – világszabadalom lett

→      1920-as éveket követően a hazai illóolaj előállítás iparággá fejlődött

→      Borsmenta – Mentha piperita

→      Angol és francia levendula – Lavandula intermedia, Lavandula angustifolia telepítés nyomai a mediterrán klímájú Tihanyi félszigeten ma is látható

→      1941-re a borsmenta-olaj termelése elérte az évi 8500 kg-ot, a levendulából évi 400-600 kg illóolajat, kaporolajból pedig az évi 2000-3000 kg-ot

→      A kamilla ebben az időben vált „nemzeti” termékké

→      A II. világháború gyógyszer és teahiánya következtében megindult a gyógy- és illóolajos növények kutatásának, termesztési és feldolgozási módszereinek fejlesztése

→      Claviceps purpurea – anyarozs szkleróciumának mesterséges fertőzéssel való előállítása – Békésy Miklós

→      Digitalis lantana – gyapjas gyűszűvirág termesztésbe vonása, szívglikozidokat tartalmaz

→      II. világháborút követően:

→      Ipari gyógynövények nagyléptékű termesztése (anyarozs, Vinca)

→      Nagyüzemi gyógynövénytermesztés kialakulása (Apiaceae, Lamiaceae)

→      Rendszerváltást követően a nagyüzemi termesztés visszaszorult

→      A 90-es évek első felében a gyógynövényekkel hasznosított terület: 37-42 ezer ha

→      Az előállított drogtömeg évi 35-40 ezer tonna volt, ebből 25-30 ezret mezőgazdasági üzemekben termeltek

→      A magyar gyógynövényágazat várható fejlődése:

→      A magyar tradíciók és termesztési tapasztalatok, kedvező éghajlati adottságok elősegítik, hogy Magyarország eredményesen alkalmazkodjon

→      Magyarország termelése a következő 5-10 év során várhatóan 1, 5 – 2 szeresére bővülhet

→      Lehetőségek a nemzetközi igény kielégítésében:

→      Alapanyagexport: az összes export 90-95%-a ebben a formában történik, a drogok termelése korszerű technológiával és versenyképes áron kell hogy történjen

→      Gyógytermékek exportja: fitomedicináknak magas minőségi színvonalúaknak és megfelelően dokumentáltaknak kell lenniük

→      Hatóanyagok exportja: gyógyszeripari növények, mákalkaloidok, vinka alkaloidok, ergot alkaloidok és származékaik

→      Növényi alapanyagot tartalmazó gyógyszerek exportja: főleg a keleti piac fogadta be, de a politikai-gazdasági változások eredményeként a keleti piac felvevő képessége csökkent

→      Az export bővítésének lehetséges célországai:

→      Fogyasztásra orientált Nyugat Európai országokban (Németország, Anglia, Svájc, Skandináv országok) rövidtávon az alapanyagexport bővíthető, az ár versenyképes legyen a fejlődő országokból érkező termékek árával, hosszú távon a magasabb feldolgozottsági fokú termékek exportjának bővítése, gyártási technológiák korszerűsítése mellett

→      Gyógy- és illóolaj termeléssel jellemezhető országokban (Franciaország, Hollandia, Spanyolország, Olaszország) rövidtávon az átlagos minőségű alapanyagexport bővíthető, a kiváló minőséget maguk állítják elő, hosszú távon a cél a fitomedicinák exportja

→      Drogtermelésre berendezkedett országokban (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária…) drogkivitel nem jelentős, rövid távon a fitomedicinák, fitokozmetikumok exportja bővíthető, középtávon a gyógynövény alapanyagú gyógyszerexport kiépítése lehetséges

→      Régiófejlesztés:

→      A mezőgazdasági termelés más ágazataiban gazdaságosan nem hasznosítható területek újrahasznosítása

→      Hegyvidéki területek xerofil, évelő, gyógy- és illóolajos növénykultúrákkal történő betelepítése

→      Vizenyős, lápos területek hasznosítása hidrofil gyógy- és illóolajos fajokkal