Ha növényektől várjuk a gyógyulást, bizony ismernünk kell a hatóanyagokat.
Ez a kis iromány, bizony épp ebben segít! Nézzük hát sorjában, miről is van szó:
A hatóanyag fogalma, hatóanyagok csoportosítási lehetőségei, szerepük a növények életében:
→ A gyűjtés és termesztés célja a hatóanyagot tartalmazó növényi rész, drog előállítása
→ A hatóanyagok gyógynövényekben való létezését a XVI. Században Paracelsus tételezte fel elsőként: minden anyag méreg, csak a dózistól függ, hogy méreg, vagy orvosság
→ A növényi drog kémiai összetétele, a tartalmi anyag, ezek közül csak az hatóanyag, amelynek igazolható hatása van – biológiai, farmakológiai, terápiás hatása
→ A gyógyászatban használt drog terápiás hatással rendelkezik, hatóanyagai biológiailag aktív anyagok
→ Általában a növényi drogok hatóanyaga nem egyetlen egységes vegyület, hanem hatóanyag együttesként fordul elő:
→ Több, hasonló kémiai szerkezetű vegyület
→ Több, különböző kémiai szerkezetű vegyület
→ Hatóanyag: a drog gyógyhatásáért felelős vegyület (csoport)
→ Tartalomanyag: adott drogra jellemző kémiai alkotórészek összessége
→ Kísérőanyag: a drog tartalomanyagain belül a hatóanyagok hatását elősegítő, de önmagukban nem kifejezett élettani hatású anyagcsoport
→ Vezetőanyag: drogra jellemző anyag, nem feltétlenül azonos a hatóanyaggal, de jelenléte és mennyisége a drog azonosságát és minőségét jellemzi, ha a hatóanyag kis mennyiségben nem mérhető, pl.: hipericum
→ Hatóanyagok csoportosítási lehetőségei:
→ Hagyományos hatóanyagcsoportok:
→ Alkaloidok (N-tartalmú vegyületek)
→ Glikozidok (nem cukor típusú vegyülethez több cukormolekula kapcsolódik)
→ Illóolajok (terpénszármazékok, terpének elegyei, vízgőzzel lepárolhatóak, vízben nem, vagy rosszul oldódnak, jellegzetes szagúak, szobahőmérsékleten elpárolognak)
→ Egyéb hatóanyagok (előző három csoportba nem besorolható vegyületek, szénhidrátok, nyálkaanyagok, cseranyagok, növényi festékek, vitaminok, keserűanyagok, kaucsuk)
→ Biogenetikai anyagrendszer szerinti beosztás
→ A természetes anyagokat az anyagcsere fő útjai és ezekhez kapcsolódó speciális anyagcsereutak szerint csoportosítja
→ Öt fő anyagcsereút és ennek megfelelően az öt fő növényi-anyag:
→ Szacharidok
→ Fenoloidok
→ Poliketidek
→ Terpenoidok
→ Azotoidok
→ Hatóanyagok szerepe a növények életében:
→ Növekedésszabályozó anyagok
→ Speciális anyagok kémiailag képesek a növényi hormonok koncentrációjának szabályozására
→ Delszolin diterpén alkaloid gátolja a borsószárban a szállítónyalábok kialakulását, 22-37%-al csökkentve az edénnyalábok keresztmetszetét
→ Lupin alkaloid a földimogyoró levélméretét 50%-al csökkenti
→ d-karvon csírázásgátló hatást fejt ki a Solanum tuberosum gumójára
→ Védekezési funkciót segítő anyagok:
→ Fitoalexinek
→ Egészséges növényben nem képződnek, csak patogén gomba fertőzés hatására szintetizálódnak
→ Leguminosae növénycsalád – resveratrol, vestitol, pisatin,
→ Apiaceae növénycsalád – pszoralen
→ Orchidaceae növénycsalád – orchinol
→ Solanaceae növénycsalád – terpenoid fitoalexinek
→ Táplálkozás-gátló anyagok – antifeddánsok
→ Solanaceae – azotoidok (kapszaicin, tomatidenol), a burgonyabogár-lárvák fejlődését gátolják
→ Repellensek:
→ Lavandula spp. – terpenoid eredetű illóolaj tartalma molyriasztó
→ Citrus félék illóolaja szúnyogriasztó
→ Rovarölő – „cid” hatással rendelkeznek
→ Nicotiana tabacum-ban felhalmozódó nikotin (nagyon toxikus
→ Chrisanthemum cinerariaefolium – rovarporvirágban felhalmozódó piretrin (nem toxikus)
→ Kártevők ellenségeinek csalogatása
→ Rovarok által megsértett növények speciális anyagot választanak ki
→ Phaseolus vulgaris – terpenoid béta-farnezén
→ Zea mays – okta-dekanol
→ Allelopátiás anyagok:
→ Növénytársulások kialakulásában és működésében játszanak szerepet
→ Gyökerek kiválasztása és a talajba jutó elhalt anyagok révén fejtik ki hatásukat
→ Szabályozzák a környezetben élő egyéb növényfajok növekedését, fejlődését
→ Juglans regia – juglon
→ Arctostaphylos spp. (medveszőlő) – hidrokinon
→ Quercus spp. – tannin
→ Eucalyptus illóolaja
→ Gyomfajok: Chenopodium, Papaver, Cirsium, Artemisia, Ambrosia, Amaranthus…
→ Atraktánsok (csalogató anyagok)
→ Lavandula illóolaja a faj megporzásában szerepet játszó rovarokra atraktáns
→ Brassicaceae fajok mustár glikozidjai riasztják a kártevők többségét, de a fehér káposztalepke fajra atraktánsak
→ Virágokban, termésekben felhalmozódó pigmentanyagok, illóolajok, nektár komponensei
→ Tartaléktápanyagok:
→ Poliszacharidok, nyálkaanyagok
→ Több faj gyökerében felhalmozódnak: Althaea officinalis
→ Föld feletti szervekben is megjelennek: marrubium vulgare, Verbascum phllomoides, sempervivum tectorum
→ Zsíros olajok – Boraginis fructus
→ Glikozidok – Digitalis lanata levelében lanatozid C glikozid
